Remixregény: Synbad kapitány reggelije
Synbad kapitánynak rossz napja volt. Már évek óta. Mióta Maymunka egy bolgár műlovarnővel folytatott viharos románc következtében kirakta a szűrét, csak árnyéka volt önmagának. Mindent elvesztett, amit csak elveszíthetett. Három hajója süllyedt el egy hold-sápadt éjszakán a Tarcsán - tengeren indiai borssal, baszalikommal, jáde-szantállal zsúfolt ládákkal súlyosan fölmálházva.
Egy darabig Morpho President kisebb - nagyobb adományaiból vonszolta magát ágytól ágyékig. Ekkoriban szokott rá a hamiskártyázásra, odahagyva az ólmozott kocka művészetét. Hatalmasakat bukott, többet volt szökésben, mint örömlány ágyban párnák közt. Mind lejebb és lejebb csúszott a sipisták ranglétráján, lassacskán már a harmadosztályba sem fért be ő, aki koronás főket kopaztott meg anno fényes termek fényűző kényelmében. Ügyetlenül csalt. Arcán, karján egyre gyűltek a kétélű tőrök ejtette sebek, billognyomok. A legutóbb Sanghajban úgy eltángálták lobbanékony maláj kokaincsempészek, hogy csak a szerencsének köszönhette, nem kellett odébb állnia egy reinakrnációval. (more…)