Net & Roll

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar rajzfilmgyártás. Miközben az egy átlagos televízióra eső rajzfilmcsatornák száma egyenlő a kettő és féllel, mintha a köd nyelte volna el eme nagy magyar rajzfilmtermés legjavát. Nincs mit tenni, ha nem akarjuk végleg elveszíteni ama hajdan volt értékeket: csukjuk le szemünket és képzeljük magunk elé a magyar rajzfilmek panoptikumát. Vessünk egy kedves pillantást Gusztávra, aki akkora sztár volt a hatvanas években, hogy a fal adta a másikat. Aztán itt van Mézga Géza és családja bezárólag Blökivel és Maffiával. Kukori és Kotkoda pont átellenben kapirgál Szaffival és Hófehérrel, a bájos leánygyermekkel, aki rühellte, ha életére törtek vagy becézték…
A magyar rajzfilmgyártásnak meg voltak a maga hagyományai már a második világháború előtt is. Elég csak John Halasra, az akkori Halas Jánosra utalni, akit a kísérletező kedvű európai rajzfilmesek mind a mai napig csak a tisztelet hangját emlegetnek. A világégés utáni újrakezdés akkortól számítható, amikor Macskássy Gyula hazatérve a hadifogságból semmilyen nehézséget nem ismerve egy Rákóczi úti helyiségben maga köré gyűjtötte csapatát. Rajzfilmnek lennie márpedig, muszáj. Lévén a műfaj pénzigényes, ki volt téve a mindenkori költségvetés kénye kedvének, melybe olykor alaposan beleszólt az ideológia is. Eközben Macskássy és társai Walt Disney kópiák elemzésével jutnak egyre beljebb és beljebb a figurák mozgatásának művészetében. 1951-re kész a a Kiskakas gyémánt félkrajcárja nem sokra rá a Két bors ökröcske.1954-ben egy határozattal halálra ítélik a magyar rajzfilmet, mint tipikusan olyan valamit, aminek eszmei hasznossága nem kimutatható, csak az, igen sok pénzbe kerül.
Jankovics Marcell szerint egészen addig, míg Moszkvából olyan intencíó nem érkezett, hogy nemzeti rajzfilmnek márpedig lennie kell, ingadozott a létező szocializmus rajzfilmcsináló kedve. Az eszmeiek tisztázódása után kisfilmes összegek immár a Pannónia Filmstúdió rendelkezésére álltak. A fénykorában hatszáz alkalmazottat köztük 30 rendezőt foglalkoztató cég végül is egy amerikai üzletember révén jutott először megrendeléshez, majd a Filmfőigazgatóság is rálép a gázra. Ekkoriban indul el a Nepp-Jankovics-Dargay trió közös vállalkozása, a Gusztáv sorozat, melynek sikerére két dolog jellemző: az egykori mozinézők a kisfilmek elején egymást pisszegték le, ha kezdődött a soros epizód. 1966-ban a az Élet és Irodalom január 26-a tiszteletére Gusztáv napi köszöntővel állt elő. Jankovics még ma is mosolyogva jegyzi meg, hogy a Marcell névnap történetesen ugyanerre a napra esett.
Jankovics Marcell szerint a magyar rajzfilm sikerének a titka az volt, hogy míg a szocialista országok stúdióit egy csapásra föl lehetett ismerni nálunk inkább a rendezőket figurarajzolókat lehetett azonmód azonosítani.
1968-ban a Pannónia a kilátásba helyezett létszámcsökkentést elkerülendő szövetséget és szerződést köt az MTV-vel. Ma áron számolva 2 milliárd forint az éves forgalom.
Ekkoriban születnek sorban a jobbnál jobb rajzolt mozicsodák a Doktor Agy sorozat (Szabó Sípos Tamás), jön Nepp József tollából a Mézga család, afféle Gusztáv űrodüsszeia. Vagy a maga nemében egyedülálló tehetségű Romhányi József nevével is fémjelzett dr. Bubó a Nepp – Ternovszky párostól. Itt van Cseh Andrástól Frakk, Mata Jánostól a Kukori és Kotkoda majd Foky Ottótól Csukás István közbejöttével a Mirr Murr vagy Richly Zsolt Kockás fülű nyula, vagy egy másik Csukás remek a VUK alkotójától Dargay Attilától a Pom Pom sorozat.
A Filmfőigazgatósáság megrendelésére az 1973-as Petőfi évforduló alkalmából készül el Jankovics Marcell János vitéze, melyről szakmai körökben elismerik: mind a film, mind az azt követő ökörsütés nagy sikert aratott.
Jankovics Marcell saját bevallása szerint ez a mozi viszi őt végleg abba az irányba, melynek jegyében később már a kecskeméti műteremben készült Magyar népmesék sorozat vagy a Toldi - trilógiát feldolgozó Daliás idők és a Fehérló fia során eljut.
Akadt élet bőven a Pannónia filmstúdión kívül is. Nem is akár milyen. Elég, ha a Légy című munkájával Oscar - díjas Rófusz Ferencet vagy az Augusztával elhíresült Varga Csabát, a mai Varga Stúdió vezetőjét említjük a bőséges kínálatból.
Arra kérdésre, hogy mit veszítünk el a japán-amerikai rajzfilm dömpinggel a Pannóniai Film kft. Igazgatója így adja meg a választ: A legfájóbb az, hogy nem is pontosan tudni, mi vész el, mi felejtődik el. Amerikából sem az érték kerül át hozzánk, pedig volna az is, hanem a tömegkulturális gagyi.